halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök, az állatokat eszerint rendszerezzük. az egyes osztályok közötti különbség nagyon meghatározó, és egy fontos "probléma" megoldására, illetve a területi, időbeli terjeszkedés lehetőségének kihasználására tett lépést jelent. ilyen például a nem vízes környezetben is lehetséges szaporodás, a táplálék szerzésének és minőségének, mennyiségének változása vagy a környezet hőmérsékletére történő reagálás, stb. (számtalan dolog van) minden nagy lépés megtétele hatalmas előnnyel, legtöbb esetben uralkodó osztállyá válással, ugyanakkor hatalmas áldozattal is jár. például míg a hüllők (ahol a hőháztartás minimális) a táplálékuk 10%-át, az emlősök 80%-át használják fel a testhőmérsékletük szabályozására. ez egy nagy szorzó, amennyivel több táplálék kell és sűrűbben, azért cserébe, hogy az éjszakát birtokba vehessék. itt is rengeteg dolgot említhetünk. az elnagyolt biológia óra után megkérdem: mi az ember kilépése az emlősök osztályából, kilépett-e, milyen áldozatot hozott, mit nyert cserébe, és melyik lemondás-nyeremény pár éri meg? mert a természet törvényeit fasizmusként látjuk pl. az erősebb kutya baszik, az életképtelen elpusztul stb. és újra és újra emberire fordítva különböző fasizmust valósítunk meg lásd politikai, céges, de ide tartozik a fitnesszfasizmus is. mert ki akarunk lépni az állatok közül, ez nyilvánvalóan szembetűnő, viszont a természet részei vagyunk, mert testünk vízből van, lélegzünk, eszünk, ürítünk, nyugszunk, szaporodunk, és a földet eluraltuk, ahogy a hüllők, az eget a madarak, az éjszakát a különböző kistestű rovarevők. csak azért gondolkodtam el ezen, mert sokat hallom, állandóan hallom, hogy "én elvégzem a munkám amit kell, leszarom ki mit csinál, ki mit mond, egyik fülemen be, a másikon ki" vagy "figyelj a siker felé a többiek hulláin vezet az út" vagy "küzdj, hogy a legjobb legyél!" ha pedig megtörténik a végleges eluralása mindennek ami létezik, akkor kérek sztártrekes jövőt dimenzió és időutazással. az is lehet, hogy átmeneti monarchák vagyunk a földön, oszt majd kipusztulunk egyszer, ahogyan az elődök. de ezt szerintem a dínók sem látták előre, ha tudták volna reagálnak rá, és semmiképp sem gyorsítják fel, ahogyan mi tesszük. a kipusztulás nekem szimpatikus általában, mert önző vagyok, és ha én pusztulok viszem magammal az egészet, de néha az a bizonyos isteni részem, amitől ugye az almaevéskor különváltunk, az a részem sok kedves választ ad, és az egész nagy emberi tragédiát megoldja például egy anyuka képei a gyermekeivel vagy egyéb szeretteivel. az ilyen kicsi apróság áll szemben az egész bukásunkkal, és azthiszem itt lesz a lényeg. mert ahogyan egyedülállóan vagyunk képesek önmagunknak ártani, pusztítani, egyedülállóan tudjuk érzelmeinkkel, lelkünkkel az egész materiális világ minden törvényszerűségét felborítani. mit akarok ezzel az egésszel mondani? nagyon sok mindent, de főleg borzasztóan nagy űrt szeretnék valahogy betölteni az életemben, mert a szűkebb környezetem abszolút elutasító mindennel szemben ami nem pénzről, autóról, kurvára nem vicces youtubevideókról vagy játékfigurákról szól. én ezt választottam az anyagi biztonságot, cserébe kaptam egy szellemi siralomházat, és igyekszem megtölteni. és nem tudom leszarni egyetlen részét sem a világnak. és nem hazudhatjuk, hogy szarunk rá, mert ezért szállok ki mindjárt és dugom fel az előttem lévő fasszopónak a seggébe az irányjelzőkapcsolóját, amit nem tudja mire használ...

Megosztás a facebookon