Müller Péter Zürichben

hatalmas tömeg, mormolás, szitár, csörgődob és tömjénfüst jelezte, hogy megérkeztünk. miután szétosztottuk a magunkkal vitt alamizsnát a koldusok között, előrébb furakodtunk, ahol a dervisek táncában, a kabbalista mágusok varázslataiban, a hinduk vonaglásában, keresztények önostorozásában stb. gyönyörködve már szellősebben haladhattunk. az előző esti labdarúgó mérkőzés után kialakult teológiai vitában legyilkolt hugenották tetemei felett a woodoo varázslók kakasvérrel bekent arccal, zombikat feltámasztandó sürgölődtek. még előrébb nyomulva feltűnt a hatalmas jurta önmagukat keresztre feszített fülöp-szigeteki katolikusokkal, és az arannyal megrakott zarándokszekerekkel körbevett bejárata. a spanyol inkvizíció tróncipelő rabszolgái láncra verve ették a rizst a földről a már üresen álló, szűz máriával díszített fotel árnyékában. még egy szánakozóan elnéző pillantást vetettünk a túloldalt, a rendőrkordon mögött transzparensekkel tüntető iszlám fundamentalisták, jogvédők, dk aktivisták, neokon próféták és multilevel marketinges fiatalok tojásdobáló tömege felé. szerencsétlen megvezetettek. remélem a bmw-t nem karcolják össze, nem parkoltam túl messze tőlük. a szentélybe lépve keresztett vetettünk, meghajoltunk, namastét mondtunk, és egy kis bort lötyköltünk a földre. gyereküket szoptató anyák, megcsonkított feleségek, üldöztetett melegek árulták itt portékájukat. rózsafűzérek, buddha szobrok, coelho idézetes pólók, indiai rúnákkal díszített, szélükön égett papírfecnik, álomvédő talizmánok, szíriuszi csodaszarvasos tarsolylemezek, individualista irodalom, pitypangos szájfény és megannyi csodás és hasznos dolog. bevásároltunk, majd kedvesemmel a sarokban meditáló fakír előtt leborulva, annak áldását kértük leendő házasságunkra, és egy százfrankost csúsztattunk a nádból szőtt szőnyeg alá. ezután a bódhiszatva 2-3 órát beszélt. türkizes aurája körül apró, repdeső angyalok szórták a varázsport aranyszínű hajára. az aláírásáért sorbaállva összeverekedtem sajnos két önismereti tréninges lelki mentorcsajjal, de végül a magasságos elé járulhattam. a szűzlányok menstruációs vérébe mártott turulmadártoll nyomán ezüstös fénnyel ragyogott fel a szent név az összesen 15 könyvem borítójának belső oldalán, és persze aláírattam vele születendő gyermekem elsőnek szánt pelenkáját is. a templomból kifelémenet egy mesterrel és a tanítványával költöttük el kuszkusz vacsoránkat. a kamínóról egyenesen ide érkeztek, és a mester folyamatosan szidalmazta és ütlegelte az ostoba beavatatlant, hiszen annak saját gondolatai voltak. ilyen volt Müller Péter előadása zürichben. több vagyok, mióta láttam őt. hogy miről beszélt nem emlékszem, de a könyvem aláírva...

Ajánló
Kommentek
  1. Én